A Végzet Jobb Keze
Prológus
Egy valamit rendesen megtanultam az élettől, ez pedig az,
hogy a mának kell élni. Nem vagyok angyal, és nem is tudnék angyalként létezni.
Vadász vagyok, ösztöneim kifejezetten erre összpontosulnak. Nem vagyok ember,
ám nem vagyok természetfeletti lény sem. Azért létezem, hogy megmentsem azokat,
akik ártatlanul élnek ezen a Földön, mit sem sejtve a rájuk leső veszélyről. Hiszem,
hogy talán jobbá tehetem a világot a puszta létemmel is, és hiszem, hogy senki
sem velejéig romlott kivéve egyetlen fajt...
Munkám egy kisvárosba szólít, körülbelül a semmi közepére,
ahol hemzsegnek a vámpírok. Valami különös vonzást érzek, és el sem tudom
képzelni mi az. Aztán meglátom azt a lányt... Gyönyörű, hullámos barna haja a
derekát verdesi, csokoládébarna szeme teljesen elvarázsol. Tudom, hogy lépnem
kell, és, hogy miatta is jól kell elvégeznem a munkámat, őt nem szabad a vámpírok
kezére engednem.
Be kell bizonyítanom a Végzetnek, hogy méltó vagyok a
munkámra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése